Esküvői etikett

•      Az esküvői ceremóniának szigorú szabályai vannak, érdemes velük tisztában lenni. Elkerülhetjük a zűrzavart, másrészt megúszhatjuk az utólagos kellemetlen megjegyzéseket.

    A szertartás előtti percekben legelőbb a nagyszülőket vezetik az első széksorok egyikéhez. Majd a násznép lassan megtölti a termet, többnyire a menyasszony rokonsága a jobb, míg a vőlegény hozzátartozói a bal oldalát.Ezt követően az örömszülők foglalják el a helyüket, utolsóként a menyasszony édesanyja, ami egyúttal az esküvő kezdetét jelzi. Felcsendül a zene, s megkezdődik a bevonulás. Legelöl a vőlegény a menyasszonnyal a karján, mögöttük a két tanú, akiket a koszorúslányok követnek. Az egyházi esküvőkön a vőlegényt az édesanyja vezeti be, majd a menyasszony édesapja karján vonul be a templomba. Ha az édesapa valamilyen oknál fogva nem vesz részt az esküvőn, akkor ezt a szerepet betöltheti a báty, vagy valamelyik közeli férfirokon. Manapság divat virágszirmokat szórni a menyasszony elé, ez, a koszorúslányok feladata, s természetesen ez esetben ők mennek legelöl. A gyűrűváltást és a legelső házastársi csókot követően az ifjú pár és szüleik fogadják a meghívott vendégek jókívánságait. Gyakran folytatódik a fényképezkedés akkor is, amikor az esküvő résztvevői kiérnek a szabadba. Ilyenkor szokás rizst vagy konfettit, újabban madáreledelt szórni a párra.

    A szertartást követő fogadás vagy vacsora legfontosabb célja, hogy mindenki a lehető legjobban érezze magát, s a ceremónia alapvetően feszült légkörét feledve lazíthasson és élvezhesse a közös együttlétet. Ennek érdekében nem árt gondosan megtervezni a vacsora, illetve az azt követő mulatság menetrendjét, annak kezdetét és várható végét, s bizony némi fondorlattal az ültetési rendet is alakíthatjuk úgy, hogy az egymást nem különösebben szívelő rokonok távolabb kerüljenek egymástól. Az ültetési rendet célszerű előre elkészíteni, és ültető kártyákkal jelezni, a vendégek helyét. Az esküvői asztalnál az ifjú pár ül a főhelyen, amelyet asztali dísz is jelez, jó esetben az étterem gondoskodik vázáról, amelybe a csokor elhelyezhető. Közvetlen az új asszony mellett a szülei, még anyósa, apósa a férje mellett foglalnak helyet. Ő utánuk ülnek a rokonok, majd a barátok és a távolabbi ismerősök. Miután mindenki leült, az aperitif kihozatalánál következik a tószt, amelyet az örömapa (a menyasszonyé) kezd, majd a vőlegény tanúja mondja a következőt, és ezután, aki még szeretné, köszöntheti az ifjú házasokat.

    A fogadást, illetve a vacsorát követő tánc kezdetét  fiatal párnak illik jeleznie, az első táncot egymással járják, majd a második a menyasszony apjáé, miközben az újdonsült férj felesége édesanyját kéri fel. Hazánkban régi hagyomány a „pénzért árult” menyasszonytánc. Erre általában éjfél után kerül sor, formája pedig tájegységenként változik, az esetek többségében a vőfély gyűjti a bankjegyeket. Fontos a nászajándék átadásának kérdése. Ezt úgy lehet kulturáltan megoldani, hogy a vacsora helyszínén előre elhelyeztetünk egy külön asztalt, ahová a vendégek az étterem személyzetének segítségével letehetik ajándékaikat. A vacsora előtt vagy után a vendégek egyesével adhatják oda meglepetéseiket. Ezt a megoldást csak kisebb esküvőkön célszerű választani, mert bár egy-két humoros ajándék oldhatja a kezdeti feszültségeket, mások számára unalmas, az ifjú pár számára fárasztóvá válhat az ajándékozási ceremónia. A „valahogy majd lesz” megoldást semmiképpen ne válasszuk, mert kínos lehet a dobozokkal fel alá sétálgató násznép látványa.

    Az esküvői torta fölszeletelésére a vacsora vége felé, még a desszertek felszolgálása előtt kerül sor. De, ha úgy gondoljuk, hogy nagyon bőséges a vacsora, vagy a tortának  külön ceremóniát szentelünk, érkezését tegyük későbbre. Mostanság divatos a tortát kis tűzijátékkal ékesíteni, ilyenkor gondoskodni kell arról, hogy legyen, aki a megfelelő időben leoltja a lámpát. Az első szeletet általában a menyasszony és a vőlegény közösen vágja le, azután más veszi át tőlük e feladatot. Régebben nagy udvariatlanságnak számított, ha valaki a fiatal pár előtt hagyta ott az összejövetelt. Ma már ez nem így van, s a vacsorát követő zenés-táncos, hajnalig tartó bulikat csupán a legkitartóbb tízen- és huszonévesek bírják végig szusszal.

    Sok helyütt ma is tartja magát az a szokás, hogy a friss házasok az esküvői csokor elhajítását követően távoznak. Ilyenkor a menyasszony köré gyűlnek a még nem férjezett nők, ő hátat fordít nekik, és maga mögé dobja a csokrot. A hiedelem szerint az a lány fog a legközelebb megházasodni, aki elkapja a virágcsokrot. És akkor jövő ilyenkor újfent összejöhetünk egy jó kis esküvőre…

Forrás: www.mennyegzo.hu